A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke pénteken levélben tájékoztatta az egyetemek vezetőit arról, hogy a felsőoktatás minőségéért felelős testület márciustól júniusig nem működött, de végül egy jogszabály rendezte a helyzetet. A leállás a gyakorlatban a magyar egyetemi élet fejlesztésében egy év kimaradást jelent.
A rengeteg képernyő előtt töltött idő sok szempontból átformálta olvasási szokásainkat, és ezzel az új, felületes befogadással pont az olvasás lényegét veszíthetjük el. A digitális világ arra tanít minket, hogy a történetekben való elmerülés helyett csak az információkat keressük a szövegekben, és ez még az empátiánkat is csökkentheti. Pedig az olvasás nemcsak hobbi, terápiás módszer is lehet. Ez a témát körüljáró kétrészes cikkünk első része.
Tanulmányának átírását követelte Pető Andrea történésztől a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke, Csépe Valéria. Ezt követően Pető nyílt levélben közölte, hogy lemond a MAB-tagságáról. A diktatúrák belső működési mechanizmusaival foglalkozó kutató levelével megszegett egy titoktartási megállapodást is, de, mint mondja, a tiszta lelkiismerete, és szakmai autoritása érdekében cselekedett így. Interjúnkban az előzményekről és a magyar felsőoktatás minőségéért felelős szerv tehetetlenségéről beszél.
Sem a szülők, sem a tanárok nem tudhatják még jelenleg sem, hogy mit tanulnak majd szeptembertől a diákok az újraírt Nemzeti alaptanterv szerint.
A fideszes oktatási kormányzat a jelek szerint továbbra is kísérleti alanyoknak tekinti a diákokat és a tanárokat.
Lassan kilencedik éve nem tudja a Fidesz, mit is kezdjen az iskolákkal, hogyan alakítsa át az oktatás tartalmát, tartsa meg a tanárokat és a diákokat.
Apránként szedik ízekre különböző kormánypárti körökben az új nemzeti alaptanterv eredendően még "nagyon szép munkának" ítélt tervezetét. A csaknem két évig készült munkaanyagnak a Fidesz képviselői főként eszmei hiányosságokat rónak fel, miközben hivatalosan még mindig nem tudni, miért mondhatta a Miniszterelnökség vezetője a dokumentum bemutatása előtt, hogy "így biztosan nem lép életbe". A tervezeten dolgozó szakértők ezt mindenesetre már munka közben borítékolták.
Csépe Valéria szerint az új alaptanterv teljesen más, mint a korábbi volt, de a nemzeti értékek megmaradtak.
Bár nyakon öntötték korszerűnek látszó elvekkel, és találni benne kifejezetten pozitív tartalmi elemeket is, az új Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és tele van ellentmondással. A végletesen centralizált oktatási környezetben semmi változást nem várnak tőle az általunk megkérdezett szakértők.
A címéből is látszik, hogy ez még csak tervezet. Radikálisan nem csökken a diákok terhelése, a tanárok szabadsága sem nő a tervezet alapján.
Kisebbfajta csodavárás előzi meg az új Nemzeti alaptanterv megjelenését, már elkészült annak a vitaanyaga, de még csak nagyon szűk kör ismeri. Annyit tudunk, hogy hazafias lesz, erkölcsileg is nevel, és persze a kornak megfelelő műveltséget írja le. Na, és? Minden tanterv ilyen.
Ha jó az új alaptanterv, akkor rendszerellenes.
„Nem vagyok én szadista, hogy a 15 évesekkel Goethét olvastassak” – fakadt ki Imre Flóra egy minapi konferencián. A szakemberek szerint igencsak át kellene alakítani a kötelezők listáját, hiszen számos mű egyszerűen nem érthető a legtöbb mai gyerekek számára. De lenne megoldás arra, hogy meg is maradjon Jókai meg nem is: a nagyobb tanári autonómia.
Minden vizsgálat bebizonyította, hogy aktivitás közben lehet tanulni, és így fejlődik az idegrendszer is. Ma egy tanóra 70 százalékában a tanár aktív, tehát az iskolában leginkább a pedagógus fejlődik, nem a gyerek – véli Gyarmathy Éva pszichológus. Hogy jön a digitális kultúrához az ősember-gondolkodás? Miért nincs értelme az alaptantervnek? Miben van igaza Csépe Valéria miniszteri biztosnak? Interjú.
A gyerekek nem várhatnak, amíg a tudósok elbabrálgatnak a legjobb NAT kidolgozásával. Vélemény.
Dicséretes, hogy csökkenteni akarják a tanulók terheit, ám az új Nemzeti alaptanterv egy ilyen központosított rendszerben semmilyen pozitív változást nem hozhat. A magyar oktatáspolitika minden modern nemzetközi trenddel szembemegy, és még a hazai hagyományokat is felrúgja – állítja Vass Vilmos, a 2003. és 2007. évi NAT-felülvizsgálatok szakmai vezetője. Interjú.
Az új alaptanterv kidolgozását miniszteri biztosként felügyelő – oktatási szakemberként és nagyszülőként is érintett – Csépe Valéria azt szeretné elérni, hogy a gyerekek és a pedagógusok is jól érezzék magukat az iskolában. Mint mondja, nincs céldátuma a Nat elkészülésének, és nem ő dönt, hogy 8 vagy 9 évfolyamos lesz-e az alapképzés. Interjú.
